facebook news

altMinden v√°ros a vil√°gon b√ľszk√©lkedhet valami egyedivel, amitŇĎl k√ľl√∂nlegess√© v√°lik √©s ami h√≠ress√© teszi. A kubai fŇĎv√°rosban, Havann√°ban, sz√°mos ilyen hely tal√°lhat√≥. √Ām alig n√©h√°nynak van olyan hossz√ļ, gazdag t√∂rt√©nete, √©s oly fontos emberekkel teli vend√©gk√∂nyve, mint a koloni√°lis √©s az ‚Äě√ļjonnan‚Äú √©p√≠tett Havann√°t √∂sszek√∂tŇĎ Empedrado utca k√∂zep√©n l√©vŇĎ La Bodeguita del Medio-nak.

Az a h√≠r j√°rja, hogy az √ľzlet pont sz√°z macskakŇĎnyire tal√°lhat√≥ Kuba legnagyobb amerikai barokk √©p√ľlettŇĎl, a havannai katedr√°list√≥l. Az, hogy a Bodeguita pont az eml√≠tett Empedrado utca k√∂zep√©n, a 207-es sz√°m alatt tal√°lhat√≥, 1950-ben egyben n√©vad√≥j√°v√° is v√°lt a helynek. A La Bodeguita del Medio spanyolul ugyanis annyit jelent: ‚Äěkocsma az utca k√∂zep√©n‚Äú. Ez a helyv√°laszt√°s sokak sz√°m√°ra logikus, ugyanakkor meglepŇĎ is lehet, mivel a legt√∂bb b√°r √©s √©tterem strat√©giai okokb√≥l √°ltal√°ban utcasarkon helyezkedik el.

altAmikor valaki bel√©p a havannai La Bodeguit√°ba, az elsŇĎ, ami mag√°val ragadja, az a kubai menta kellemes illata, amely nagyon kedvezŇĎ hat√°ssal van az em√©szt√©sre is. Ez√©rt is v√°lt elv√°laszthatatlan r√©sz√©v√© a h√≠res kubai italnak, a MOJITONAK, amely a ma ismert √≠z√©t √©s jelleg√©t √©pp a La Bodeguit√°ban kapta. A havannai La Bodeguita h√°ts√≥ r√©sz√©ben a vend√©gek kiv√°l√≥ kubai √©teleket is √©lvezhetnek, mik√∂zben tradicion√°lis helyi dallamokat j√°tszik a kubai tri√≥.

 T√©rj√ľnk azonban vissza a m√ļlt sz√°zad h√°bor√ļs √©veibe, eg√©szen pontosan 1942-be, amikor a v√°llalkoz√≥ szellemŇĪ Ang√©l Martinez Borroto meg√©rz√©seire hallgatva megv√°s√°rolt egy kis helys√©get az Empedrado utc√°ban, Havanna akkoriban m√©g erŇĎd√≠tm√©nyk√©nt elker√≠tett t√∂rt√©nelmi r√©sz√©ben, ahol √ļtnak ind√≠totta √ľzlet√©t, akkori nev√©n a La Casa Mart√≠nez-t. Nem sokra r√° egy Mart√≠nezhez nagyon k√∂zel√°ll√≥ szem√©ly, Felito Ay√≥n nyomd√°t nyitott a k√∂zelben. Mivel a nyomd√°ban eleinte nem volt telefon, Ayon √ľgyfelei gyakran Mart√≠nez Bodeguit√°j√°ba j√°rtak √°t h√≠v√°sokat int√©zni, rendre egy poh√°rka rum k√≠s√©ret√©ben.

altA La Bodeguita fŇĎ vend√©gei k√∂z√© tartozott elsŇĎsorban a kubai k√∂lt√©szet klasszikusa, Nikolas Guill√©n √©s a kiv√°l√≥ pr√≥za√≠r√≥, Alejo Carpentier. Az idŇĎ m√ļlt√°val a Bodeguita egyre k√∂zkedveltebb √©s keresettebb helly√© v√°lt mind az √©rtelmis√©g, mind a mŇĪv√©szek √©s az egyszerŇĪ boh√©mek k√∂r√©ben. Azt lehet mondani, hogy a Bodeguita √≠gy a halad√≥ gondolkod√°s√ļ √©rtelmis√©giek √©s mŇĪv√©szek b√°sty√°j√°v√° v√°lt, akik nem csak Latin-Amerik√°b√≥l, hanem az eg√©sz vil√°gr√≥l √©rkeztek ide.

Eleinte a Bodeguit√°ban csak a b√°rn√°l lehetett mulatozni. Csak k√©sŇĎbb gyŇĎzt√©k meg Mart√≠nezt bar√°tai arr√≥l, hogy szolg√°ljon fel nekik √©telt is az √ľzlet h√°ts√≥ fel√©ben. Eleinte maga Mart√≠nez feles√©ge fŇĎz√∂tt, akit √∂rm√©ny l√°nynak bec√©ztek, de puszt√°n a csal√°dtagok √©s a p√°r fŇĎs szem√©lyzet sz√°m√°ra. Az akkori √©trend fŇĎ fog√°sa a fekete bab √©s feh√©r rizs kever√©ke volt, amit ‚Äěmaurik √©s kereszt√©nyek‚Äú n√©ven emlegettek (r√∂viden csak ‚ÄěCONGRI‚Äú). Ehhez rendre s√ľlt sert√©sh√ļst ettek (‚ÄěMasas de puerco fritas‚Äú), v√©g√ľl a s√ľlt ban√°nszirmokat vagy ban√°nb√≥l k√©sz√ľlt palacsint√°t kaptak, amelyet a helyiek ‚ÄěTostanes de pl√°tano‚Äú n√©ven ismernek. Mart√≠nez hamar eleget tett hŇĪ vend√©gei k√©r√©s√©nek √©s √©telt is k√≠n√°lt, de fizetni tov√°bbra is csup√°n az ital√©rt kellett.

1950-ben Mart√≠nez v√©glegesen √°tnevezte √ľzlet√©t La Casa Mart√≠nez-rŇĎl La Bodeguita del Medio-ra, mivel t√∂rzsvend√©gei m√°r √ļgyis hossz√ļ ideje √≠gy emlegett√©k. A m√ļlt sz√°zad √∂tvenes √©veiben olyan h√≠res szem√©lyis√©gek l√°togatt√°k rendszeresen a Bodeguit√°t, mint az amerikai √©nekes Nat King Cole, az irodalmi Nobel-d√≠jas Ernest Hemingway, a nŇĎi sz√©ps√©gide√°l Brigitte Bardot, a cseppet sem kev√©sb√© elbŇĪv√∂lŇĎ Sophia Loren, az amerikai sz√≠n√©sz Spencer Tracy, tov√°bb√° Errol Flynn, Austin Lara √©s Mario Moreno. Ezek a nagy nevek, a kubai √©rtelmis√©g legjav√°val egy√ľtt, egyre t√∂bb lelkes l√°togat√≥t vonzottak a Bodeguit√°ba.

altR√©gi f√©ny√©bŇĎl mit sem vesz√≠tve, a La Bodeguita del Medio mindm√°ig ŇĎrzi a r√©gi Havanna boh√©m m√ļltj√°nak eml√©k√©t, hisz ma is az √©rtelmis√©giek, politikusok, vagy csak az arra s√©t√°l√≥k kedvelt tal√°lkoz√≥helye.

A Bodeguita vend√©gei k√∂z√ľl sokan √ļgy v√©lik, hogy a XIX.sz√°zad v√©gi koloni√°lis √©p√ľlet a leg√©rt√©kesebb al√°√≠r√°sokat, eml√©keket √©s f√©nyk√©peket ŇĎrzi falain, ami m√°r r√©g m√©lt√≥v√° tette, arra, hogy beker√ľlj√∂n a Guiness Rekordok K√∂nyv√©be.